Bad news.

Kedves olvasóim!

Nem tudom, hogy hányan vagytok, és szükségem lenne a visszajelzésekre, mert egy emberért nem fogok egy új blogba kezdeni - bocsi Anita. Nincs is ihletem, és kedvem sem, de ha többen lennétek, akkor visszatérne a lelkesedésem, és akkor csak megcsapna az ihlet szele! ;) 

Amúgy is tervezem a "visszavonulásomat", mert értelmetlen fojtatnom az írást, de ha lesz kikért dolgozni, akkor fogok, nagyon szívesen, és beleadok majd mindent, hogy egy remek kis történetet összehozzak. 

A bejegyzés alatt lehet értékelni azt. Mindegy, hogy a "tetszik"-re vagy a "nem tetszik"-re kattintotok, csak legyen visszhangja a bejegyzésemnek. Ha ezt elolvastad, akkor kérlek értékelj! ;) 

Szép estét nektek! 

N.

Bevezetés.

Kedves idetévedt olvasók! :)

Íme, a bevezetés, a már sokadik blogomba. Remélem tetszeni fog nektek ez a történet, mert szívem-lelkem beleadom.

Ki fogok tenni egy ismertetőt is, ahol leírom majd, hogy mikor jönnek a fejezetek.

Nem is húzom tovább a szót!

Jó olvasást!

N.

         A hideg téli levegő csípte az arcomat. Összehúztam magamon a kabátom, de nem lett jobb. A tél Németországban mindig hideg, de ennyire még soha nem volt. Bár lehet, hogy csak én fázom jobban, mint általában, most, hogy nincs, ki felmelegítse szívemet.

         Az életem megváltozott, egyik napról a másikra. Nincs ember, akivel megoszthatnám a terhet, mely nyomja vállamat. Ha lenne, sem beszélnék róla senkivel. Menekülnöm kell!

Csak nemrég vettem észre magamon, ezeket a furcsa jeleket. Nem voltam sosem nyitott a természetfeletti dolgokra, épp ezért zsibbadt el a szemem, amikor felrobbant a kezemben egy ananász. Sosem tudtam uralkodni az érzéseimen, de most ezt meg kell tanulnom. Nem élhetek életem végéig remeteként, félve attól, hogy mikor ártok valakinek. Ez is az egyik oka a menekülésemnek. A másik egy démon.

         Ludewick szemet vetett rám. Választanom kellett; vagy szembeszállok vele, és akkor meghalok, vagy megrendezem a halálomat, és új külsővel folytatom az életem. Én az utóbbi mellett döntöttem.

         A nevem Loise Brunner volt még tegnap. Ma már Celeste Braun vagyok, és épp úton vagyok új életem felé.